hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sorsolással nyereményt ad vagy kap? Így kell adóznia

  • adozona.hu

Jelmezversenyen nyereményt sorsolnának ki a díjazottaknak. Kinek, mennyi közterhet kell fizetnie? Juhász Tibor okleveles és nemzetközi ellenőrzési szakértő válaszában a nyereményekre vonatkozó általános szabályokat is ismertette.

Olvasónk részletesen a következőket kérdezte: „Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Az egyik rendezvényen, jelmezverseny keretében készpénzt fogunk kisorsolni az első három helyezett nyertesnek. Ezúton szeretném megkérdezni, hogy van-e összeghatár, amennyiben igen, akkor mennyi az összeg? Pénznyeremény esetén milyen adó, és annak milyen összegű vonzatai vannak?”

Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha, a versenyt, vetélkedőt nyilvánosan meghirdették, a feltételek bárki számára azonosak, az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek, nem kizárt, hogy ebben az esetben is közrejátszhat a véletlen, de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik, és a nyeremény nem pénz.

A fenti feltételek teljesülése esetén a nyereményjáték szervezőjét a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, míg egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség ilyen esetben nem keletkezik – kezdte válaszát Juhász Tibor.

Ha a nyereményjáték nem felel meg a vetélkedő, verseny feltételeinek, el kell gondolkodnunk azon, hogy be tudjuk-e sorolni más típusú nyereményjátékok alá, hiszen a nyereményt terhelő adófizetési kötelezettségek is a promóció típusa szerint fognak változni.

A legszerencsésebb esetben a nyeremény beleeshet az üzletpolitikai céllal juttatott nyeremény fogalma alá, és így akár adómentes juttatásnak fog minősülni. Ha azonban nem tudjuk egyik külön nevesített nyereményjáték alá sem besorolni, tárgynyeremény esetén egyes meghatározott juttatásként, pénznyeremény esetén pedig egyéb bevételként fog adózni.

Sok minden múlik tehát azon, milyen megítélés alá esik a promóció, a verseny, a vetélkedő. A vetélkedő, verseny feltételei látszólag egyértelműek, de akár egy apróbb eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését.

A vetélkedő, verseny első feltétele, hogy nyilvánosan meghirdessék. Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem is bárki, de megfelelően széles kör részt vehet a játékban.

Általánosságban széles körnek számít az is, ha csak egy meghatározott kör (például: a középiskolások, vagy a dolgozók) vehetnek részt egy játékban, illetve az sem kizáró ok, ha a szervező munkavállalói ki vannak zárva a promócióból.

Egy vetélkedő, verseny során a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással versengenek. Fontos azonban, hogy a győztes kiválasztása objektív szempontok figyelembevételén alapuljon. Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy egy rajzverseny, vagy a kérdésben szereplő jelmezverseny esetében, amely általában szubjektív megítélés alá esik, milyen szempontok szerint zajlik a győztesek kiválasztása.

További feltétele a versenynek, vetélkedőnek, hogy a győzelem lehetőleg ne külső körülményeken múljon. Elgondolkodtató például a tippelős játékok megítélése, ahol a szervező által eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni, csakhogy itt már egy harmadik szereplő teljesítménye is bejátszik a végeredménybe.

A fentiekből is látszik, hogy a nyereményjátékok besorolása során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet, egyedileg kell minősíteni,  még juttatónak is lehet szerepe, hogy az egyesület, egyház, vagy az esemény sportverseny-e (személyi jövedelemadóról szóló törvény I. melléklet 8.17-18.), amely következésképpen befolyásolja a promóció, a érem, serleg, trófea, a tárgyjutalom adózási szempontú megítélését is, de sajnos a kérdésben szereplő pénznyeremény sehova nem sorolható be.

Az egyetlen pénznyeremény esetében, ami azonban nem lehet akármilyen nyeremény (szja törvény 76. § (2) bekezdés), az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.  

Kifizetőnek minősül az szja törvény 3. § 81. szerint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18.  szerint a kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a nyereményt a jelmezverseny szervezője kifizetői minőségben fogja az első három helyezett felé nem pénzben teljesíteni, akkor, alkalmazható rá az szja törvény 69. § (2), amely szerint jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szorosa.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény értelmében százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. A 3. § (1) bekezdése szerint : a kifizető, kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani,  a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az szja törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege után.

Összefoglalva tehát a nyeremény után (ha nem pénz) fizetendő 15 százalék szja, aminek az alapja a kifizetett összeg 1,19-szorosa, valamint 27 százalék eho. A kifizetett összegnek felső határa nincs.

Abban az esetben, ha a nyeremény pénz, a jelmezverseny díját pénzben kapja a győztes, ami a kérdésben szereplő információk alapján így történik, úgy az szja törvény idézett 76. § (5) bekezdésében előírtak sajnos nem alkalmazhatóak, egyéb idevágó rendelkezések hiányában az adótörvény 28. §-a az irányadó azzal, hogy  a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

A kifizető fogalmát tisztáztuk, feltételezhetően a szervező annak minősül, az adótörvény értelmezésében, az általános szabályok szerint kell adóelőleget vonniuk a juttatásból, továbbá 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli Önöket – zárta válaszát szakértőnk.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabér csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Céges autó magánhasználatra

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink