hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelő bérben szánt, vet, arat, s így adózik

  • adozona.hu

Mezőgazdasági őstermelő hogyan, milyen feltételekkel végezhet mezőgazdasági szolgáltatást (szántást, vetést, aratást stb.)? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.

A Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (III. 3.) FVM-rendelet írja elő a mezőgazdasági szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végzőkre és az ennek során használt munkaeszközökre vonatkozó szabályokat, követelményeket, így például a talajművelésre, az arató- és cséplőgépekre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet melléklete sorolja fel azokat a mezőgazdasági és erdészeti gépeket, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges. Ilyen például a traktor, az önjáró betakarítógép, a mezőgazdasági rakodógép is.

Az ügyletet a Ptk. 6:255. §. szerinti mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapozza meg (függetlenül attól, hogy az őstermelő egyéni vállalkozói engedéllyel nem rendelkezik.).

Amennyiben az őstermelő a szolgáltatás teljesítése érdekében idénymunkásokat  foglalkoztat, vonatkozó kötelezettségeinek – különösen az érintettek  jogviszonyának bejelentését érintően – az egyszerűsített foglalkoztatásról 2010. évi LXXV. törvény előírásainak megfelelően kell teljesítenie.
A személyi jövedelemadózás rendszerében a más részére nyújtott  mezőgazdasági szolgáltatás – mint például a kérdésben is említett bérszántás, vetés, aratás – bevétele nem minősül őstermelői tevékenység bevételének (szja-tv. 3. §. 18. pont, 6. számú melléklet).

Amennyiben az őstermelőnek e státuszával párhuzamosan nincs – mezőgazdasági szolgáltatást végző – egyéni vállalkozása (ez jelen esetben valószínű), akkor egyéb önálló tevékenységből származó bevételként kell elszámolni a mezőgazdasági szolgáltatásért kapott ellenértéket.
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a kifizető fogalmát.

Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője ennek megfelelően kifizetőnek minősül – e körbe tartozhat egy másik őstermelő is – a mezőgazdasági szolgáltatások ellenértékéből adóelőleget kell levonnia. 

Foglalkoztatónak minősül ugyanis a magánszemély is, ha biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat egy másik magánszemélyt. A biztosítási jogviszony önálló tevékenység folytatása esetén akkor jön létre, ha a szolgáltatás ellenértékének jövedelemtartalma a megbízási időszakára vetítve eléri a mindenkori minimálbér 30 százalékát. Ez 2016. évben napi 1 110 forintot jelent. (A jövedelem számításakor azokat a költségeket, amelyek az őstermelői tevékenységgel és az azon kívüli tevékenységgel is összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve, ha az adott tételre vonatkozóan az szja-tv. másként nem rendelkezik.)

Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, úgy az adóelőlegen túl, a kifizetőnek a magánszemélyt terhelő járulékokat is le kell vonnia. 

Amennyiben pedig nem jön létre biztosítási viszony az önállótevékenységből származó jövedelmet eho terheli.
Az áfatörvény szerint mezőgazdasági tevékenység – többek között – a 7. sz. mellékletének II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja) és a szolgáltatás igénybevevője olyan áfa adóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult. A melléklet II./1. pontja szerint ide tartozik a talajművelés, az aratás, a vetés is.

Tekintettel arra, hogy az őstermelőnek van adószáma, az őstermelői tevékenységén kívüli mezőgazdasági tevékenységére nézve is számlaképes. A számlán ugyanazt az adószámot kell tehát feltűntetnie, amit őstermelői tevékenysége kapcsán is használ.

A tevékenység jellegéből adódóan a szolgáltatás igénybevevői mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Amennyiben ők maguk is jogosultak kompenzációs felárra, a kérdésben említett őstermelő által kiállított számla nem tartalmazhat kompenzációs felárat. Ha a mezőgazdasági tevékenységen kívüli egyéb tevékenységére az őstermelő nem választotta az alanyi adómentességet, úgy az általános szabályok szerinti áfát (27 százalék) kell felszámítania.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Méhész őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Órabéres dolgozók ünnepnapi távolléti díja

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Union belüli jövedelem adózása, árfolyama?

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink