hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehet-e így trükközni a jutalékkal két cég között?

  • adozona.hu

Házaspár két tagjának tulajdonában lévő vállalkozások között meg lehet-e osztani a mindkettőjük által végzett hálózatépítésből származó bevételt? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

hirdetés

"Nyugdíjas házaspár (mindketten elérték már a nyugdíjkorhatárt) multi level marketing keretében hálózatépítéssel foglalkozik. Betéti társaságukban a férfi beltag, a nő személyes közreműködésre nem kötelezett kültag. A bt. az eva hatálya alá tartozik. 2016. évben várhatóan az első hét hónapban a bt.-hez folyik be a bevétel (jutalék), a nyolcadik hónaptól viszont a feleség katás egyéni vállalkozást hoz létre, és a tevékenységből a jutalék oda fog befolyni. A következő évben szintén szeretné a pár alkalmazni a jövedelem-megosztás módszerét.

Kérdések:

1. Van-e a jövedelem-megosztás ily módjának jogszabályi vagy adózási akadálya? Köteles-e a házaspár a NAV felé magyarázkodni a megosztás okáról?

2. A katás egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a tevékenységét, ha igen, milyen feltételekkel? Kell-e a szüneteltetés idejére a tételes díjat (havi 25 ezer forintot) fizetnie.

3. Ha a katás egyéni vállalkozás nem szüneteltethető, vagy a szünetelés idejére is fizetni kell a tételes díjat, szabálytalan-e, ha év közben megszűnik, és még ugyanabban az évben új katás egyéni vállalkozást létesít a feleség (akár minden évben)?"

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. paragrafusának (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható.

Az Art. 2. paragrafusának (1) bekezdése alapján az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 6. paragrafusa értelmében az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

A Katv. 8. paragrafusának (2) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

A Katv. 8. paragrafus (9) bekezdésének d) pontja szerint nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A Katv. 8. paragrafusának (11) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az adóhatóság – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.

1. A fentiek alapján a kérdésben vázolt jövedelem-megosztásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a kérdés szerinti tevékenységet ténylegesen az adott vállalkozás, illetőleg a nevében eljáró személyek végzik, ugyanis csak ekkor állíthat ki számlát a jutalékot kifizető adóalany felé. Amennyiben ugyanis a tevékenységet valójában teljes egészében a betéti társaság, illetve annak nevében a beltag végzi, ám ennek ellenére ezen szolgáltatásról az egyéni vállalkozó állítja ki a számlát, akkor annak kapcsán az adóhatóság megállapíthatja, hogy a számla hiteltelen, mivel az ügylet valójában nem a számlákon feltüntetett felek között jött létre.

2. A jelen kérdés kapcsán a Katv.-t értelmezve az egyéni vállalkozó jogosult a tevékenységét szüneteltetni (legfeljebb öt évig), amelynek időszakára nem keletkezik adófizetési kötelezettsége azzal, hogy a szünetelés tényét annak kezdetével érintett hónapot, mint tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz. A szüneteltetés részletes feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa tartalmazza.

3. A Katv. fent idézett rendelkezése értelmében a kata-adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható, tehát nincs arra lehetőség, hogy a kérdés szerinti adóalany évente új katás vállalkozást létesítsen.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Digitális archiválás

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság és kata

Lepsényi Mária

adószakértő

Eho 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X