hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kényszertörléskor még ezt is fizetni kell

  • adozona.hu

Adószám-felfüggesztés, majd kényszertörlés. Nem elég, hogy adótartozás is terheli a céget, még az is kérdés, hogy a tulajdonosnak a felszámolásig kell-e maga után adót és a járulékot fizetnie? Olvasónknak dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.

A kérdező egyéb részleteket is elárul helyzetéről:

„Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása (adó), hogyan alakul a járulék bevallása és fizetése? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek − aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt) − a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig. Akkor is így van ez, ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet?”

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő − a végelszámolásból kényszertörlési eljárás alá kerülő adózóknál pedig vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló − köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény nem mondja ki, hogy kényszertörlés során milyen jogviszonyban állhat a vezető tisztségviselő.

Ha a tag − mint vezető tisztségviselő − munkaviszonyban áll, akkor a jogviszony megszűnéséig részére munkabért kell fizetni és a munkabérből kell az Art szerint a közterheket megfizetni. Munkaviszony esetén a bérből le kell vonni a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 18,5 százalék mértékű járulékokat. A munkáltató a bér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

Társas vállalkozói jogviszonyra az a szabály alkalmazandó, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

−       a gazdasági társaságnál a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

−       egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Azaz addig, amíg a tag vezető tisztségviselői jogviszonya fennáll, addig fennáll a minimális alapok utáni járulékfizetési kötelezettség is (még akkor is, ha a tag nem vesz fel jövedelmet). Vagyis a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, a 27 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink