A szuperbruttó bumeráng hatása avagy milyen adót szabad csökkenteni?

A választási ígéretek tükrében természetes iránynak tűnik a munkára rakódó terhek azonnali csökkentése és az egyszerűsítés. Ennél konkrétabb javaslat a munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentése. E javaslat támogatói azonban nem számolnak a szuperbruttósítás bumeráng hatásával. A kiegészítő-adóalapot a Tb járulék mértékével kell kiszámítani. Ha július 1-től (év közben) csökkenne a tb-járulék mértéke, akkor ez kihatással lenne a személyi jövedelemadó adóelőleg alapjára is. Júliustól a magánszemélyektől kevesebb szja előleget kellene levonni. A törvény szerint év végén a december 31-én érvényes tb-járulék mértékével újra kellene számítani az éves adót a csökkentett járulékmértékkel. Ez a személyi jövedelemadóban visszamenőleges adócsökkentést jelentene. Kizártnak tartom, hogy a most felálló kormány visszamenőleges szja csökkentést hajtson végre, ráadásul tovább bonyolítaná az amúgy is bonyolult „szuperbruttós” adószámítást, elektronikus adatszolgáltatást.

Mégis a munkáltatói terhek csökkentése és az egyszerűsítés a megoldás!?

Minden valószínűséggel. 2010.április 1-től változtak ugyanis az alkalmi foglalkoztatás szabályai. A bejelentési kötelezettséggel a fekete (alkalmi) munkát kívánták visszaszorítani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az adócsökkentés egyik célja is ez, akkor megállapíthatjuk, hogy a bejelentési kötelezettség szigorításával egyidejűleg a munkáltatói közteher mértékének emelése komoly szakmai hiba volt.

Itt a lehetőség az adócsökkentésre: az alkalmi foglalkoztatás 30 százalékos közteher mértékét 2010. július 1-től 20 százalékra kellene csökkenteni. Ha figyelembe vesszük, hogy most kezdődnek majd a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkák, akkor ez jótékonyan hathatna a foglalkoztatásra, és a legális munkahelyteremtésre. Ezzel, szinte azonnal részben megvalósulhatna egy választási ígéret. De azonnal lépéseket lehetne tenni az egyszerűsítés terén is. Az április 1.-től újra szabályozott alkalmi foglalkoztatásnak van egy új eleme: a határozott időre szóló munkaszerződés. A jogalkotó azonban elmulasztotta módosítani az eljárási szabályokat, így ha valakit egy hónapon belül többször foglalkoztatnak 1-2 napra, akkor minden egyes alkalommal bérszámfejtést kell végezni az 1-2 napos foglalkoztatásra, és minden egyes alkalommal szabályosan ki kell léptetni a munkavállalót.

Július 1-től módosítani lehetne az Adózás rendjéről szóló törvényt. A kilépéskor munkáltatót terhelő igazolások kiadását pedig meg kellene szüntetni. Az úgynevezett kilépő adatlapnak csak az a rendeltetése, hogy a munkáltatók egymást tájékoztassák a dolgozó évközi jövedelmeiről azért, hogy  ott lehessen kiadni az éves jövedelemigazolást, ahol év végén dolgozik a magánszemély.

Ezek az adatok azonban a havi elektronikus bevallás révén összesítve, az adóhatóság rendelkezésére állnak. A határozott időre szóló munkaszerződéssel előfordulhat, hogy akár 20-30 kilépő adatlapot kell készíteni a munkavállaló számára évközben, míg ezek az adatok összesítve megtalálhatóak az adóhatóság elektronikus adatbázisában. Szükség van arra, hogy év végén a munkáltatói igazolás – a folyószámla adatokhoz hasonlóan – az adóhatóságtól lekérhetőek legyenek. Ugyanígy a különféle igazolások az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék befizetésekről az adóhatóság tájékoztassa elektronikusan a megfelelő hivatalokat. A fent vázolt adócsökkentés és egyszerűsítési javaslatok könnyen és gyorsan megvalósíthatók. Lokális jellegük folytán nem okoznának zavart az adórendszeren belül, mégis komoly előrelépés lenne az eddigi gyakorlathoz képest.

További változtatásokhoz viszont idő kell. Jelenleg a szuperbruttósítás miatt a munkáltatói járulék változtatása kihat a személyi jövedelemadó alapjára. Addig járulékcsökkentésben nem szabad gondolkodni, amíg az elmúlt 20 év legnagyobb adóügyi átverését (adókulcs emelését, adókulcs csökkentésként feltüntetve), ki nem iktatják az szja rendszerből. Az szja adótábla ismét jövedelem alapú lenne és újra független a tb-járulék mértékétől. Más változtatást évközben nem lenne szabad végrehajtani az adórendszeren. Szerencsés lenne, ha megszűnnének a 2006 ősze óta tartó folyamatos adóváltozások, másrészt a hirtelen módosítások ritkán átgondolta, elég csak arra gondolnunk tavaly évközben kihirdetett adóváltozások már a hatályba lépést sem érték meg.

Angyal József okleveles adószakértő