További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem kell félniük a vállalatoknak a robotoktól!

  • BrandContent

Bár a gazdasági élet egyre több területén alkalmaznak már robotokat, hogy megkönnyítsék a munkafolyamatokat, számos tevékenységet teljes mértékben soha nem válthatnak ki a mesterséges intelligencia teremtményei. Ilyen a vállalati belső ellenőrzés, amelynél mindig is szükség lesz emberekre. Például azért, hogy megalkossák azokat a szabályokat, amelyek alapján a robotok ellenőrzik a munkafolyamatokat, és észrevesznek minden kihágást, szabálysértést, anomáliát.

Az igazgatótanácsok nem teszik a dolgukat, a felsővezetők nem néznek a középvezetők körmére, nem működnek rendesen a vállalati belső ellenőrzések – jelentette ki Usidzsima Sin, a Japan Corporate Governance Network nevű nonprofit tanácsadó hálózat vezetője, tavaly októberben. Annak kapcsán, hogy kiderült, a szigetország harmadik legnagyobb acélipari cégénél, a Kobe Steelnél legalább tíz évig hamisították egyes termékeik minőségi adatait. Aminek a levét a vállalat több mint félezer vevője itta meg, amelyek az audit hiánya miatt silányabb minőségű portékákat kaptak, anélkül, hogy erről azok átvételekor tudomást szereztek volna. Meglehetősen neves cégekről van szó: a Toyotáról vagy a Nissanról, de hogy ne csak a japánokat említsünk, a Boeing és a Daimler is a botrány kárvallottjai lettek. Meg persze közvetve az ő termékeiket megvásárló fogyasztók.

Magyarországon két éve az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórháznál és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznál az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén, illetve a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásában is. A visszásságokat alapvetően az idézte elő, hogy egyik intézménynél sem került sor a belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt kétévenkénti felülvizsgálatára és módosítására. Hogy mindez hogyan hatott a betegek ellátására, arról nem szól a fáma, mindenesetre aligha megnyugtató, ha valakit vagy a hozzátartozóját egy olyan kórházban kezelnek, amelynek a működése gyakorlatilag kontrollálatlan.

Ez csak két példa arra, milyen következményei lehetnek annak, ha egy cégen belül hiányzik a belső ellenőrzés, vagy az nem megfelelő.Minden vállalaton belül szükség van arra, hogy legyen egy objektív kép a szervezet stratégiai céljainak megvalósulásáról és a belső működés megfelelőségéről. A belső ellenőrzés célja, hogy független ellenőrzési és tanácsadói tevékenységeivel fejlessze a szervezetet, és növelje annak eredményességét” – foglalja össze e szakma lényegét Szabó István, a KPMG Magyarország szenior menedzsere.

Hármas védelmi tagolás

Egy szervezet belső működési biztonságát egy hármas védelmi vonal tudja a legeredményesebben garantálni. Az első, hogy a cég ismeri és üzleti folyamataiban kezeli a kockázatait, a második a vállalati szintű kockázatkezelés, a compliance, jog és biztonság (security) szintje, a harmadik maga a belső ellenőrzési funkció megvalósítása.

A hagyományos hármas tagolást manapság viszont kikezdi a gőzerővel terjedő digitalizáció és mesterséges intelligencia. Ez azért nem teljesen szerencsés, mert a szervezeti szerepek és a hatósági szabályozások is ezekre épülnek. A nagy cégek belső audit rendszerei jelenleg úgy működnek, hogy az ezzel foglalkozó csoport jellemzően egy kockázatelemzésen alapuló, előre meghatározott éves menetrend szerint szúrópróbaszerűen, utólag vizsgálja egy-egy részleg tevékenységét vagy funkciókon átívelő folyamatait.

Digitalizáció, mesterséges intelligencia

A digitalizáció ezzel szemben azt kínálja a társaságoknak, hogy folyamatosan és valós időben vehetik górcső alá a cégen belül zajló összes tevékenységet, anélkül, hogy a dolgozóknak meg kellene állniuk és kipakolniuk a kartonokat a szekrényből. Ha pedig a teljesen digitális folyamat mesterséges intelligenciával is összekapcsolódik, akkor alkalmassá válik arra is, hogy a belső szabályoknak ellentmondó vagy egyszerűen csak szokatlan eseményekre valós időben felhívja az üzemeltetője figyelmét. Illetve akár meg is akadályozhatja azt, például egy helytelennek tűnő átutalás teljesítését.

Fontos változás, hogy a mesterséges intelligencia csatasorba állításával az adatok minősége és komplexitása sokkal magasabb lehet, mégsem kerül több emberi erőforrásba előállítani azokat. Szabó István szerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia az adatok minőségére is jótékonyan hat, hiszen az ellenőrzések mintavétel helyett a teljes adathalmazt vizsgálják. Így a döntések megbízhatóbb alapokra épülhetnek és maga a folyamat is hatékonyabb.

 Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus 1941-ben alkotta meg a robotika három törvényét, amelyek garantálják az emberek biztonságát a robotok által vezérelt világban. Ezek:

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

A sci-fi író által megalkotott robotika törvénye is szól arról, hogy a robotnak meg kell védenie az embert – ez ma már a valóságban is egy kérdés. Ha nem is fizikai sérülésekre, de a cégvilágban a vállalat és a tevékenysége által érintett emberek értékeinek, munkájának a sérülésére valóban fel kell készülni. A mesterséges intelligencia egyik komoly felhasználási területe az lesz, hogy az emberek munkafolyamatait ellenőrzi – ez egy közös érdek.

Érdekes módon a robotok alkalmazásával az ellenőrzés rövidtávon nem lett olcsóbb és nem is kell kevesebb ember, hiszen igény van a még pontosabb képre. Ahogy a technológia fejlődött, úgy az elvárások, sőt, a szabályozás is egyre többet követel meg.

Az AI hatása az emberi munkára

Kérdés, hogy mi lesz a dolgozókkal, akiknek a tevékenységét a mesterséges intelligencia kiváltja? Szabó István úgy véli, a belső ellenőröknek nincs mitől tartaniuk, a robotok nem fogják elvenni a munkájukat. Sőt profitálhatnak abból, hogy a monoton, jelentős szellemi kapacitást nem igénylő feladatokat – például a szerződések, számlák és egyéb bizonylatok kézi ellenőrzését – nem nekik kell elvégezniük. Ezáltal jóval több idejük marad a stratégiai gondolkodást, elmélyülést vagy magasabb szintű EQ-t igénylő munkákra, amelyeket így jobb minőségben is lesznek képesek elvégezni. Addig biztosan szükség lesz egy vállalatnál a belső ellenőrzésre, amíg egy szervezetben az emberi szintű menedzsment érdemben beavatkozik. Sőt, a gépek működése sem 100 százalékban kiszámítható, főleg komplex, sok modulból álló rendszerek esetén, ezért minél digitalizáltabb egy vállalat, annál inkább elengedhetetlen a gépek munkájának ellenőrzése is.

„A mesterséges intelligencia hatását az emberi munkára egy frappáns angol mondás jól kifejezi: „menial to genial”, magyarul, az alantasból ragyogó lesz a feladat” – jegyzi meg a KPMG szenior menedzsere. Az alantasnak számító, lélekölő, monoton számolást felváltja a kreatív problémafelismerés és -megoldás. A modern belső ellenőrök mesterséges intelligenciát irányítanak, küldenek harcba maguk helyett.

Ami miatt viszont a mesterséges intelligencia mindent megváltoztat, az az, hogy a teljes virtualizálás felértékeli a kibervédelmi kérdéseket. Ez új munkahelyek létrejöttéhez vezethet. Ezen kívül módosul a hatóságokkal való kommunikáció, új beszállítók jönnek képbe, illetve a fenyegetések is valós idejűvé válnak. Nem utolsósorban pedig az eddigi munkaerő-toborzási modellek is idejétmúlttá lesznek, más szakértők kellenek, illetve komoly tréningkényszer is jelentkezik a cégeknél.

A technológia kényelme

A mostani tehetségek számára már láthatóan be kell bizonyítani, hogy egy szervezet képes valóban innovatív munkakörnyezetet teremteni és nem csak a toborzó kampányban modern a vállalat. Senki nem akar már földhözragadt folyamatokkal és riportokkal bíbelődni. Mindenki azt várja a technológiától, hogy ezektől mentesítse az embert, s így több figyelem maradjon a stratégiai értékteremtésre és a minél hatékonyabb, illetve dinamikusabb működési mechanizmusok megalkotására – összegzi Szabó István.

Azt, hogy milyen ütemben törhet előre a mesterséges intelligencia a közeljövőben, jól mutatják a KPMG vállalatvezetők körében végzett kutatásai is. A cégvezetők 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a saját vállalata olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek átírják a szektor játékszabályait, 61 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a munkahelyeken szerepet kell kapnia a mesterséges intelligenciának. Ami a belső ellenőrzést illeti, az ezzel foglalkozók között 2016-ról 2017-re 47-ről 62 százalékra emelkedett a mesterséges intelligenciát alkalmazni akarók száma, de csak 29 százalékuk érzi magát technikailag felkészültnek erre.

Azt, hogy milyen ütemben törhet előre a mesterséges intelligencia a közeljövőben, jól mutatják a KPMG vállalatvezetők körében végzett kutatásai is. A cégvezetők 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a saját vállalata olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek átírják a szektor játékszabályait, 61 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a munkahelyeken szerepet kell kapnia a mesterséges intelligenciának. Ami a belső ellenőrzést illeti, az ezzel foglalkozók között 2016-ról 2017-re 47-ről 62 százalékra emelkedett a mesterséges intelligenciát alkalmazni akarók száma, de csak 29 százalékuk érzi magát technikailag felkészültnek erre. 

Mivel a robotokkal nem tudunk versenyezni, az embernek arra kell fókuszálnia, miként tudja a gépeket a szolgálatába állítani, illetve mi az, amiben jobb azoknál. Ilyen a stratégiaalkotás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunka vagy az empátia. Ennek megfelelően a belső ellenőrök egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a klasszikusan nem pénzügyi folyamatok és mechanizmusok kontrolljára, mint a vállalati kultúra, az etikai normák betartása, az emberi és a tehetség kockázatok, az egészség vagy akár a fenntarthatóság. Kutatások igazolják, hogy ezek fontossága mára lényegesen meghaladta a vállalatok könyveiben szereplő valós értékeket. Egyszóval nincs mitől félnie a belső ellenőri szakmának sem, a robotok mellett továbbra is meglesz a szerepe, igaz, a jól működő vállalatoknak – a megfelelő szakértők tudását hadrendbe állítva – át kell alakulnia ahhoz, hogy továbbra is értéket tudjanak teremteni a tulajdonosoknak és a vállalat egyéb érintettjeinek számára.

Az oldalon elhelyezett tartalom a KPMG Magyarország közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiva

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfaalany katás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X