Perelné a NAV-ot? Új nyomtatványt kell használni

Megosztás Tetszik

Új űrlapot (NAVKPER2) rendszeresített az adóhatóság január 1-jétől a NAV bírósági úton támadható döntéseivel, intézkedéseivel szembeni keresetek benyújtására, tekintettel az elektronikus ügyintézésre, a közigazgatási perekre valamint az állami adó- és vámhatóság eljárására vonatkozó jogszabályok változására. A régi NAVKPER űrlap már nem használható – közölte honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az egyéb közigazgatási perekben (mulasztási perek, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek, közigazgatási szerződés) a keresetlevél benyújtására az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített, és az OBH honlapjáról letölthető űrlapok használhatók.

A NAVKPER2 űrlap szerencsejáték-felügyeleti ügyekben már nem használható keresetlevél benyújtására, ezen ügyekben a keresetlevél előterjesztésére a Szerencsejáték Felügyelet által rendszeresített, a felügyelet honlapjáról letölthető űrlapon van lehetőség.

A NAVKPER2 nyomtatvány és kitöltési útmutatója INNEN tölthető le.

Az űrlapot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsz tv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával ügyfélkapun, cégkapun és hivatali kapun keresztül lehet benyújtani.

A NAV tájékoztatójában arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2018. január 1-jét követően előterjesztett keresetekre és az azok alapján induló közigazgatási perekre már a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) szabályait kell alkalmazni.

Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. paragrafusa szabályozza. A Kp. 13. § (1) bekezdése szerint, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.

A 13. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye

a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;

b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;

c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;

d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;

e) mulasztás esetében – az a)-c) pontban meghatározottak kivételével – a közigazgatási szerv székhelye.

A 13. § (3) bekezdése értelmében a perre

a) a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

d) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

f) a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

g) a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

h) a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.

OLVASSA EL a perrendtartáshoz kapcsolódó cikkünket is: Tíz pontban az új közigazgatási rendtartásról