hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Perelné a NAV-ot? Új nyomtatványt kell használni

  • adozona.hu

Új űrlapot (NAVKPER2) rendszeresített az adóhatóság január 1-jétől a NAV bírósági úton támadható döntéseivel, intézkedéseivel szembeni keresetek benyújtására, tekintettel az elektronikus ügyintézésre, a közigazgatási perekre valamint az állami adó- és vámhatóság eljárására vonatkozó jogszabályok változására. A régi NAVKPER űrlap már nem használható – közölte honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

hirdetés
hirdetés

Az egyéb közigazgatási perekben (mulasztási perek, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek, közigazgatási szerződés) a keresetlevél benyújtására az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített, és az OBH honlapjáról letölthető űrlapok használhatók.

A NAVKPER2 űrlap szerencsejáték-felügyeleti ügyekben már nem használható keresetlevél benyújtására, ezen ügyekben a keresetlevél előterjesztésére a Szerencsejáték Felügyelet által rendszeresített, a felügyelet honlapjáról letölthető űrlapon van lehetőség.

A NAVKPER2 nyomtatvány és kitöltési útmutatója INNEN tölthető le.

Az űrlapot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsz tv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával ügyfélkapun, cégkapun és hivatali kapun keresztül lehet benyújtani.

A NAV tájékoztatójában arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2018. január 1-jét követően előterjesztett keresetekre és az azok alapján induló közigazgatási perekre már a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) szabályait kell alkalmazni.

Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. paragrafusa szabályozza. A Kp. 13. § (1) bekezdése szerint, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.

A 13. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye

a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;

b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;

c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;

d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;

e) mulasztás esetében – az a)-c) pontban meghatározottak kivételével – a közigazgatási szerv székhelye.

A 13. § (3) bekezdése értelmében a perre

a) a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

d) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

f) a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

g) a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

h) a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.

OLVASSA EL a perrendtartáshoz kapcsolódó cikkünket is: Tíz pontban az új közigazgatási rendtartásról

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a szolgáltatáscsomag részeként megkapja az „Adatvédelem a gyakorlatban” című kiadványt is! Az akció feltételei a 2018. március 14-től 2018. április 25-ig megrendelt, és 2018. május 9-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Használtcikk-kereskedelem II.

Nagy Norbert

adószakértő

Exportértékesítés előlege

Nagy Norbert

adószakértő

Szórólap nyomtatási költsége lehet-e anyagköltség?

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X