hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Krónika: adó- és vámtörvényekről tárgyalt az Országgyűlés

  • MTI

Az innovatív, közép-magyarországi vállalatok támogathatóságáról, a nemzetközi vámegyezményről az uniós vámjogról, az adóigazgatásról és az adózás rendjéről, továbbá a sportvállalkozások adókönnyítéséről is tárgyalt ma az Országgyűlés.

A közép-magyarországi régió innovatív vállalatainak támogathatósága érdekében kezdeményezte a társasági és osztalékadó-törvény módosítását fideszes képviselőként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tuzson Bence (Fidesz).

Utóbbi az előterjesztést ismertetve rámutatott: az lehetővé teszi az Európai Bizottság jóváhagyása után egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezmények nyújtását, az adókedvezmények kiterjesztését az ország legfejlettebb régiójában lévő társaságokra, ám azt feltételekhez köti.

Itt eddig csak új vállalkozások részesülhettek kedvezményben, a jövőben azonban azok is kaphatnak, akik új terméket vezetnek be, vagy fejlesztéseik során új eljárásrendet vezetnek be.

A támogatás feltétele, hogy legalább 6 milliárd forintos beruházást kell megvalósítani, vagy 3 milliárdosat, ha a társaság kifejezetten munkahelyteremtő beruházást hajt végre. A feltételek közé sorolta még, hogy négy éven belül legalább ötven új állást kell létrehozni, vagy legalább a minimálbér háromszázszorosával kell ez idő alatt növelni a bérköltséget.

Tuzson Bence úgy ítélte meg: a jövőben lendületet kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások. Ez azért volt számukra nehézkes, mert a régiót Budapest húzza, ami nehézzé teszi számukra a támogatások nyújtását.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára rámutatott, hogy a regionális támogatási térkép korábbi átvizsgálása és az állami támogatási szabályok uniós felülvizsgálata óta a közép-magyarországi társaságok jóval szűkebb kerete között hívhatnak le támogatásokat, mivel ez az ország gazdaságilag legfejlettebb régiója, ezért itt a beruházások ösztönzése már nem kiemelt cél.

Burány Sándor (MSZP) szerint a Fidesz elhatározta, hogy tovább megy egy rossz úton, hiszen eddigi adó- és egyéb politikájának is az a lényege, hogy azoknak ad, akiknek eleve van.

Amikor legutóbb a társasági adót csökkentették, ugyanezt a logikát követték – vélekedett –, a kisvállalkozók számára 1 százalékponttal, a multik számára 10 százalékponttal csökkentették azt. A kisvállalkozások semmi jóra nem számíthatnak – jelentette ki.  

Úgy folytatta: az MSZP szerint olyan komplex adócsomagra lenne szükség, amely sokkal inkább támogatná a munkahelyteremtést, mint a jelenlegi javaslat, de személyi jövedelemadó-csökkentésre és járulékcsökkentésre is szükség lenne, ahelyett, hogy további adókedvezménnyel javítanánk a nagyvállalatok helyzetét.

Hollik István (KDNP) leszögezte: pártja hasznos és jó javaslatnak tartja az előterjesztést, helyes iránynak ítéli, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét kibővítik mind területi, mind vállalattípus és fejlesztési típus szerint.

A Dunakanyar az elmúlt 30 év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztese volt, a terület rosszul járt azzal, hogy Pest megye a fővárossal egy régióba került – ismerte el.

Rámutatott arra is: olyan támogatásról van szó, ami feltételeket szab, beruházási minimum értékhatárt és bővülő foglalkoztatotti létszámot ír elő, vagyis azokat a cégeket támogatja, amelyeknél teljesítmény van.

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta: a gazdaság fejlődését igyekszik ösztönözni a javaslat, ez a cél pedig akár méltányolható is lenne. A politikus ugyanakkor szintén azt vetette fel, hogy a kormányzat elsősorban a nagyobb társaságokat támogatja, ezzel pedig a multinacionális vállalatok összeszerelő üzemévé kívánja tenni az országot, ahol magyarok milliói alacsony hozzáadott értéket képviselő munkát végeznek.

Szerinte az a valós gond, hogy a kabinet nem a hazai kkv-k érdekeit tekinti elsődlegesnek, ami szerinte elszomorító munkaerőpiaci helyzethez vezetett. Mindez nem teszi kiszámíthatóvá, tervezhetővé az emberek életét – mondta.

Egyenlő esélyeket és versenyfeltételeket szorgalmazott minden vállalatnak, amit azonban szerinte az egyedi kormányzati megállapodások kizárnak. Róna Péter közgazdászt idézte, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a multik négyszer annyi támogatást kapnak egy munkahely létrehozására, mint a hazai vállalatok.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a nemzetközi vámegyezményről szóló törvény expozéjában kifejtette: a javaslattal az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását törvényi szinten rögzítik úgy, hogy a jogszabály angolul is tartalmazza a megállapodást. A módosítás pedig az igazolványok elektronikus kezelésének lehetőségét teremti meg. Az egyezménynek – amely Magyarországon 1966-ban lépett hatályba, és amelynek Budapest aktív szerződő fele – az a célja, hogy a nemzetközi kereskedelem szereplőinek megkönnyítse az áruk ideiglenes behozatali eljárását – közölte.

Czomba Sándor, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében elmondta: mivel az indítvány célja a jogszabályi korszerűsítés, támogatják azt.

Burány Sándor MSZP-s vezérszónok szintén egyetértéséről biztosította az előterjesztést, mert az olyan előnyökkel jár, amelyek megkönnyítik az érintett gazdálkodó szervezetek munkáját.

A Jobbik vezérszónoka, Bana Tibor közölte, technikai jellegű javaslatról lévén frakciója támogatja azt.

Tállai András NGM-államtitkár az uniós vámjog végrehajtásáról szóló új javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárási rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, ám vannak eljárások, amelyekre az új törvény hatálya nem terjed ki, ilyen a vámigazgatás is. Ezért az ennek során alkalmazandó eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe.

Jelezte, a hatályos vámtörvényt dolgozták át, és követték az uniós vámkódex struktúráját, de tartalmi felülvizsgálatot is végrehajtottak.

Ezek közül megemlítette, hogy a vámellenőrzés rendszeréből kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartamát 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzését pedig 90 nappal csökkentették.

Tállai András úgy összegzett: a jogalkotó célja egy könnyen használható joganyag létrehozása volt.

Czomba Sándor (Fidesz) közölte: 2018-tól a vámeljárásokat külön eljárási törvényben kell meghatározni, a rendelkezések azonban döntően változatlanok maradnak az eddigiekhez képest. A néhány módosítás közül azt emelte ki, hogy mivel Magyarországnak elemi érdeke a minél rövidebb vámellenőrzés, üdvözlendő az ennek és az áruátengedést követő ellenőrzés időtartamának csökkentése.

Mesterházy Attila (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést, helyeselte az adminisztratív terhek és az időtartamok csökkentését, de jelezte: az erőforrásoknak ehhez mind humán, mind költségvetési szempontból rendelkezésre kell állniuk.

Hollik István (KDNP) kifejtette: jogalkotási kényszer van, ezért volt szükség a javaslatra, amelyet a KDNP támogat, különösen is az eljárásokat könnyebbé tevő rendelkezések miatt.

Bana Tibor (Jobbik) is egyetértett az indítvánnyal, hiszen – mondta – gyakorlatilag arról van szó, hogy új törvényi keretet kapnak az eddigi szabályok.

Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló javaslatok együttes vitájában Tállai András, az NGM államtitkára kifejtette: a kormány célja átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, továbbá az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése és az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Hozzátette, az adózás rendjének megreformálásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezete is megújul.

Közölte: azért is újra kell szabályozni az adózás rendjét, mert a 2018-tól hatályos közigazgatási rendtartási törvény hatálya alól kikerül az adóigazgatási eljárás.

Az új adóigazgatási rendtartási törvényre vonatkozó javaslat alapelve a szakszerű és hatékony eljárás elve – amely alapján a NAV-nak úgy kell megszerveznie tevékenységét, hogy az eljárások az adózónak és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozzák –, valamint a közérthetőség elve, hogy egyszerű legyen a kapcsolattartás nyelve – fejtette ki Tállai András.

Arról is beszámolt, hogy egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, az eddig 7 ellenőrzési típus helyett csak kettőt nevesítenek: a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, de az alapellenőrzési határidők változatlanok maradnak. A jogorvoslati rendelkezésekről elmondta: a fellebbezés lehetősége megmarad, de a jogorvoslatban nem lehet majd olyan új tényt állítani, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az első fokú döntés előtt tudomása volt, ám azt a NAV felhívása ellenére sem terjesztette elő.

Módosulnak a kapcsolattartás szabályai is – folytatta az államtitkár –, így teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az adózás rendjéről szóló javaslatról hangsúlyozta: kiemelt cél a szolgáltató, ügyfélközpontú adóhatóság megteremtése.

Kitért a megbízható státusú gazdasági szereplők közzétételére vonatkozó szabályozásra, amely alapján a megbízható adózói minőséget – amely jelenleg nem nyilvános adat – bárki megismerhetné.

Tállai András tudatta továbbá, hogy a NAV mentorként fogja támogatni az – ebben önkéntesen részt vevő – újdonsült gazdasági szereplőket, hogy azok eligazodjanak az adózásban.

Emellett bevezetik a feltételes adóbírság intézményét, megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és kivezetik az adószámfelfüggesztés jogintézményét – sorolta.

Czomba Sándor (Fidesz) rövidnek, átláthatónak, közérthetőnek nevezte az új szabályozást, amely szerinte támogatja az önkéntes jogkövetést. A szankciórendszer felülvizsgálatával, az indokolatlan büntetések megszüntetésével olyan igaizgatási eljárás jön létre, amely jelentősen könnyíti az adózók helyzetét is – mutatott rá.

A korábbi hét ellenőrzési típus helyére két eljárás lép, a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés, ami átláthatóságot teremt – folytatta, és előremutatónak nevezte, hogy valamennyi eljárás esetében időkeretet határoz meg a javaslat, ami a többi között a kis- és közepes vállalkozások számára csökkenti az eljárások elhúzódásából adódó bizonytalanságot.  

Üdvözölte a többi közt azt a változást, amely szerint egy fellebbezési eljárásban nem lehet olyan új tényállást előadni, amelyről az érintettnek már az elsőfokú eljárás során tudomása volt, de nem terjesztette elő. Mindez megakadályozza, hogy egyesek az eljárások elhúzásával érjék el, hogy ügyük elévüljön. Egyben a felettes szervek lehetősége is bővül arra, hogy vizsgáljanak bizonyos tisztázó tényállásokat.

Ugyancsak támogathatónak tartotta az elektronikus ügyintézés kiterjesztését az adózásban, az 5 ezer forint alatti késedelmi pótlékok elengedését, és több bírság tényállásának megszüntetését.

Szintén üdvözölte, hogy új szolgáltatásként az adóhatóság hat hónapon át szakmai támogatást nyújt a kezdő vállalkozásoknak.

Mesterházy Attila (MSZP) a kormányoldal 2010-es ígéreteire hívta fel a figyelmet, és bírálta a kabinet gazdaságpolitikáját. Kifogásolta a minimálbér adómentességnek megszüntetését, ami miatt az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb a legkisebb jövedelem terhe.  

Szólt az egykulcsos adórendszerről is, amit igazságtalannak nevezett, mondván: azokat bünteti, akik kevesebbet keresnek. A magasabb jövedelműek adójának csökkentéséből adódó állami bevételkiesést azonban szerinte számos terület megszenvedte, a többi között az egészségügy vagy a szociálpolitika.

Úgy folytatta: komoly megszorításokat hajtottak végre, amelyek legfőbb területe az oktatás, az egészségügy volt. Szóvá tette a magas áfát is, majd megjegyezte: számos új adót is bevezettek 2010 óta.

Ugyancsak bírálta az adóbevallás bonyolultságát, és úgy ítélte meg: továbbra sem sikerült annak egyszerűsítése.

Nem tartotta támogathatónak a többi közt azt, hogy egyes szabályokat kormányrendeletben alkotnának meg.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte az elmúlt hét évben az állami szolgáltatások átalakítását. Kitért arra, hogy létrehozták a kormányablakokat, meghosszabbított nyitva tartással.

Egyre inkább bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre is – jegyezte meg a kormánypárti politikus. Hozzátette: működik az e-szja bevallás, ami egyszerű, átlátható, és működésében semmilyen fennakadás nem volt.

Innovatív megoldásnak minősítette, hogy a NAV új szolgáltatását, a kezdő vállalkozásoknál a 6 hónapos mentorálási időszakot, amit önkéntesen lehet igénybe venni.

Egyszerűsödhet az ellenőrzési struktúra is, eddig hét típusú volt, ami kettőre csökkenne, a jogkövetési vizsgálatra és az adóellenőrzésre – jegyezte meg.    

A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézést teljes körűvé kívánja tenni – jelezte a KDNP-s politikus. Ez szerinte ami óriási, az e-szja-ból fakadó logikus lépés, s a vállalkozásokat lényegesen segítheti.

Kitért arra a változtatásra is, hogy az eseti meghatalmazásnál a képviselőkkel korábban támasztott szakmai feltételek kikerülnek majd a szabályozásból.

Jó és előremutató javaslat, a KDNP támogatni fogja – értékelt Hollik István.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: az adóemelések és a gazdagok kormánya a mostani. Több mint 60-féle adóemelést illetve adótípust „durvítottak be”, néhány kisebb könnyítés mellett – mutatott rá.

Az egyedül élő, gyermektelenek adóterhelése bizonyos szegmenseknél és bizonyos korcsoportoknál a legdurvább az OECD-tagállamai közül. Ezen kellene segítenie ennek a javaslatnak is, amelynek egyébként vannak jó elemei is – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve: a kormány adópolitikája azonban nagyon messze van attól az idilli képtől, amit lefestettek.

Az egykulcsos adózás után a kedvezményezettek köre nagyon leszűkült, s a 27 százalékos áfával fűnyíróelvszerűen mindenkitől visszagereblyézik a kiosztott kedvezményeket. Az egzotikus adófajtákkal pedig tovább nehezítik a helyzetet – jegyezte meg, és példaként a samponadót, a tranzakciós illetéket, a banki ágazati különadót említette, utóbbit teljes egészében áthárítottak az emberekre.

A kormány adórendszere nem csak kaotikus, de sokkal nagyobb elvonásokat foganatosít, mint a nem különösebben kedvelt szocialistáké, ahol legalább a minimálbéresek nem fizettek adót – jegyezte meg Z. Kárpát Dániel.

A hét ellenőrzéstípus csökkentésével nem lenne gond, de hiába nem kell söralátét az adóbevalláshoz, az említett kaotikus adórendszer súlyos problémákat okoz majd – hangsúlyozta, hozzátéve: aki tisztességesen akar eljárni, annak külön adószakértőt kell felkérnie.

A hathónapos mentorlást ugyanakkor nagyon jól meg lehetne valósítani megfelelő eszközökkel.

Az adóigazgatási szabályok két törvénybe szedése, majd a csatlakozó változásokkal komoly jogvitákat fog kiváltani – vélte.

Demeter Márta, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben olyan változásokat foganatosított a kormány, amelyek elképesztően bonyolulttá és átláthatatlanná tették a rendszert az állampolgárok és a szakértők számára is. Kiemelte: nem elfogadható sem jogi, sem más szempontból az egyénre szabott törvénykezés, ami a Fidesz kormány névjegyévé vált.

Bebizonyosodott, hogy a kormány saját nemzeti tőkésosztályt épít, amiben a „saját haveri körök” és azok a szektorok a kedvezményezetek, amelyek a kormányhoz közel állnak. Ez diszkrimináció, az adóeljárási törvény egyik alapelve, de csak papíron – mondta.

Szóvá tette a kockázatos és megbízható adózok megkülönböztetését, s azt firtatta: miért mond le az adóhivatal arról, hogy minden adózót egyformán vizsgáljon, s a potenciális többletbevételekről? Szerinte a kedvezményezetti körbe a multik, a Fideszhez köthető vállalkozók köre és az uniós pályázatok rendszeres nyertesei tartoznak.

Kitért a tao-támogatásokra is, amelyeket szerinte a korrupció szelleme lengi körül. Ez az a támogatási forma, amin keresztül átláthatatlanul ömlik a közpénz fociklubokhoz. Beszámolt azon javaslatukról is, hogy a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat semmilyen körülmények között ne minősüljön adótitoknak.

Gúr Nándor (MSZP) szerint a kormány áttekinthetetlenné tette az adórendszert, azt kérte, hogy ne erre, hanem a minél szélesebb nyilvánosság felé haladjanak. Bírálta azt is, hogy a tao források felhasználása nem lett volna közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat.

Párttársa, Józsa István azt hangoztatta: nem jelent forradalmi egyszerűsítést, hogy a korábbi 7 helyett csak 2 adóellenőrzés lesz, ellenben nem növeli a jogbiztonságot. Az ellenzéki politikus kritizálta, hogy kormányrendeletekkel pontosítanák majd, hogyan történik egy adóellenőrzés.

A szocialista politikus azt is mondta: évekre „taccsra tud tenni” egy céget egy téves adóhatósági döntés. Értékelése szerint Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi képviselő ügyében politikai célból megrendelt adóhatósági döntés volt, kétes módon zárolták a számláját, majd a sajtó ráment arra, hogy nem fizette ki a diákmunkásokat. Szerinte 12 emberről van szó.

Józsa István azt mondta: a javaslat törvényi garanciák helyett gazdaságellenes, népellenes és jogbiztonság ellenes.

Mesterházy Attila (MSZP) egyetértett azzal, hogy a jó államnak minőségi szolgáltatást kell nyújtania és igazodnia kell az embereknek, azt azonban vitatta, hogy a kormány ezt tenné. Értékelése szerint nem volt előrelépés a közszolgáltatások területén, sem az oktatás, sem az egészségügy területén nem minőségi a szolgáltatás.

Szóvá tette azt is, hogy GDP-arányosan csökkennek a jóléti kiadások a jövő évi költségvetésben, szerinte ez azt jelzi, hogy semmilyen minőségnövelést nem tervez a kormány. Az MSZP képviselője azt is mondta: az egyablakos ügyintézéssel csak az ablakok száma csökkent, a problémák megmaradtak mögötte.

Ezután a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításának vitájával folytatta ülését a parlament.

Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sport és a sportolás kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés - tette hozzá.

A sportvállalkozásoknak így a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételeik, vagyis a belépőjegyek és bérletek értékesítése, a reklámközzététel, a játékjogok átadása, a szponzorálási szerződések, a közvetítési díjak és a sportlétesítmények hasznosítása után nem kellene iparűzési adót fizetniük – közölte. Feltétel, hogy a sportvállalkozásnak az adott bajnokságban indulnia kell – emelte ki.

A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban, sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként vehet igénybe – közölte.

Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az elmondottakhoz annyit tett hozzá, hogy az indítványt a kormány támogatja.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a javaslat vagy nem kellően átgondolt vagy valamilyen speciális érdeket szolgál és nagyon sok kiskaput hagy.

Megjegyezte, hogy a koncertekre ugyanúgy jegyet vesznek az emberek, mint a sportrendezvényekre, ezért nem érti, hogy miért tesznek különbséget a kétféle vállalkozás között. Érdemes lenne egyeztetést tartani arról, hogy milyen szektorok lehetnének még jogosultak a kedvezményre – közölte.

Véleménye szerint az indítvány a labdarúgásról szól, és valószínűleg az a célja, hogy minél könnyebb legyen kifizetni a focisták béreit.

Az MSZP ebben a formájában biztosan nem támogatja a kezdeményezést – összegzett.

Szilágyi György (Jobbik) kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről, a fiatalok sportra neveléséről szól.

A képviselő azt mondta, hogy a kedvezményezettek a sportvállalkozások, a kárvallottak pedig a sportvállalkozásoknak otthont adó települések, amelyek nem fognak hozzájutni az őket megillető helyi adóbevételekhez.

A sportvállalkozások célja alapvetően a haszonszerzés – szögezte le. A Jobbik azt vallja, hogy támogatni kell a sportot és kormányra kerülve támogatná is azt, de nem a jelenlegi rendszerben – szögezte le.

Schmuck Erzsébet meghökkentőnek, arcátlannak és igazságtalannak nevezte a javaslatot. Az indítvány egy béremelést jelent a focistáknak, mert adócsökkentést adna a profi játékosoknak és klubjaiknak – közölte.

A továbbiakban azt mondta, hogy a nyár előtt komoly harcot vívott a feljutásért a „két tao-pénzzel kitömött” csapat, a Seszták Miklós „érdekeltségébe tartozó” Kisvárda és a Tiba István által „fémjelzett” Balmazújvárosa, a versenyből az utóbbi jött ki győztesen, az első osztályba kerülés viszont többletköltségekkel járt – folytatta. Véleménye szerint ezért Tiba István javaslatot nyújtott be, hogy kompenzálják a pluszkiadásokat, hogy a „köz fizesse a szórakozását adóforintokból”.

Horváth Imre (MSZP) szerint a javaslat újabb gyöngyszeme annak, milyen torz, irracionális és megmosolyogtató képet alkot a világról a jelenlegi kormányzat.

Emlékeztetett: korábban már jelentősen emelték azt az összeghatárt, ami után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) kell fizetniük a sportolóknak. Kifogásolta, hogy a javaslat alapján sem helyi iparűzési adót, sem ekhót nem kell fizetniük a sportvállalkozásoknak.

Rámutatott: a legtehetősebb klub, a Ferencváros csaknem 90 millió forintot spórolhat ezzel.

Azt javasolta: elsősorban a gazdálkodás kérdésével kellene foglalkozni, reális célokat kitűzni a sportban és azokat vaskézzel számon kérni.

Frakciótársa, Legény Zsolt azt kifogásolta, hogy a javaslatot egyéni képviselői indítvány formájában hozták a Ház elé, így számos társadalmi egyeztetési eljárástól „mentették meg” azt. Szerinte is felháborodást fog kiváltani a társadalomban, ha ilyen lehetőségekhez juttatják a sportolókat.  

Mesterházy Attila (MSZP) helyesnek nevezte a sporttámogatást, ugyanakkor az átláthatóság mellett az eredményességet, a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartotta.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat elsősorban a labdarúgásról szól, az eddig is többmilliós labdarúgó-fizetések még tovább növekedhetnek, így meghaladhatják például a lengyel futballfizetéseket, holott a teljesítmény elmarad attól.

Kifogásolta, hogy a legnagyobb adókedvezményt az futballisták élvezik a jövőben.

Azt is kritizálta, hogy országgyűlési képviselők, vagy az adóhivatal vezetője fontos pozíciókat töltenek be sportklubok élén.

Kijelentette: saját klubjukhoz juttatnak pénzt a javaslat elfogadásával.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s számla áfásan

Bunna Erika

adótanácsadó

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink