hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Illetékfizetés az állami adó- és vámhatósági eljárásokban 2018-ban

  • adozona.hu

Milyen adó- és vámhatósági eljárásokban kell az adózónak illetéket fizetnie, mekkora ennek összege? A NAV eljárási illetékekről szóló (34. számú) információs füzetét több részletben ismertetjük.

hirdetés
hirdetés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) szerint az adóigazgatási eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az Air. alkalmazásában adóhatóság alatt az állami adó- és vámhatóságot is érteni kell, mely a Nemzeti Adó és Vámhivatal. A hivatalból indult eljárás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. A kérelemre indult elsőfokú adóeljárások pedig – néhány kivételtől eltekintve – mentesek az illeték alól. Az adóigazgatási eljárásnál megkülönböztetünk első fokú eljárást (alapeljárás), másodfokú eljárást (fellebbezési eljárás) és rendkívüli jogorvoslati eljárást (felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos eljárás) [a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslati eljárás a továbbiakban együtt: jogorvoslati eljárás]. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról a 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) rendelkezik. Az adóigazgatási eljárási illeték tárgya az első fokú eljárás mellett a jogorvoslati eljárás, nevezetesen a fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve a végrehajtási kifogás elbírálásával kapcsolatos eljárás.

1. Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése az adóigazgatási eljárásokban

Az eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság eljárásáért kell fizetni, ezért az ilyen eljárás igénybevevője állampolgárságtól függetlenül köteles illetéket fizetni, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az eljárási illetékkötelezettség az adóigazgatási eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik, mely fizetési kötelezettség mind a természetes személyekre, mind a jogi személyekre egyaránt kiterjed. Elektronikus úton kezdeményezett eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy – a technikai feltételek megléte esetén – az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni. Ha ez nem történik meg, akkor az eljárási illetéket legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni. (Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (4) és (6) bekezdése.)

Az eljárást megindító kérelmet az adózó írásban vagy elektronikus úton, illetve szóban is előterjesztheti. Az adóügyek elektronikus intézésének részletes szabályait az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) tartalmazza. (Az adóhatóság telefonos ügyintéző rendszeréről a 33. számú információs füzet szól.) Az Air. 36. § (4) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) havi adó- és járulékbevallásra, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti összesítő nyilatkozat vagy összesítő jelentés benyújtására kötelezett, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles. (Az adóügyek elektronikus intézéséről a 32. számú füzet szól.) A szóban vagy írásban előterjesztett kérelmeket az illetékfizetés szempontjából körültekintő módon kell megvizsgálni és a beadványt aszerint kell minősíteni, hogy azok az adóigazgatási eljárás megindítására irányulnak-e vagy az ügyfél csak tájékoztatást kér az adóhatóságtól.

A beadvány ilyen jellegű minősítését szükség esetén az ügyfél nyilatkoztatásával kell elvégezni. A tájékoztatást kérő beadvány ugyanis nem minősül adóigazgatási eljárás megindítására irányuló beadványnak, és így ezekkel a beadványokkal összefüggésben illetéket sem kell leróni. Az ügyfélszolgálati irodában vagy az adóhatóság hivatali helyiségében előterjesztett szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az adóhatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja, illetve az eljárást megszünteti – ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem visszautasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére. Amennyiben az adózó a kérelmét az elsőfokú határozat meghozatala vagy a jogorvoslati kérelem esetén annak elbírálása előtt visszavonja, az illetékkötelezettség fennáll. Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének az eljárás megindítását követő változása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni, azaz ha az eljárás megindítását követően az adózó változtat a kérelmén és az érték emelkedik, ilyenkor az emelt mértékhez igazodik az illeték. Az illetékkülönbözet megfizetésére az adóigazgatási eljárásban az adózót határozatban kell felhívnia a szervezeti egységnek, amelynél az eljárás folyamatban van.

2. Az alapeljárás illetéke

Az Itv. a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az első fokú közigazgatási hatósági eljárások igen széles körére egységes, átalány jellegű, úgynevzett általános tételű eljárási illeték fizetését írja elő, melynek mértéke 3000 forint. Illetékköteles például az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárás. Az első fokú állami adóigazgatási eljárások közül a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) és az adómérséklésre irányuló eljárásért a gazdálkodó szervezeteknek 10 ezer forint illetéket kell fizetniük. A természetes személyeknek – ideértve az egyéni vállalkozókat is – az ilyen eljárások után illetéket nem kell fizetniük. Mentesül az illeték alól az Art. szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás. Az Art-ban és az Air-ban meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesen kérelmezhetőek.

3. Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban

Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyet igazgatási szolgáltatási díjkötelezettség terhel. Az adóigazgatási eljárásban ilyen – az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű (3000 forint) – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az adóazonosító jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért, ha az új igazolvány kiadása birtokból való kikerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé. Az eltulajdonított igazolvány helyett kiállított új igazolvány után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. Igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá tartozik például az ingatlanok forgalmi értékadatainak adatszolgáltatása, amelyet az adóhatóság kérelem alapján teljesít az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartásból.

4. Egyéb eljárásért fizetendő díj

Az adóhatóság által kérelemre lefolytatandó szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció az Art. 175. §-a alapján szintén díjköteles. A kérelem és az előzetes konzultáció díját a NAV Szokásos piaci ár megállapítási díja bevételi számlájára kell megfizetni, melynek száma: 10032000-01076143. A kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatvány neve: APIAC. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor 2 millió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50 százaléka. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén az állami adó- és vámhatóság a befizetett díj 85 százalékát a kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul átutalja az adózó által a kérelemben megjelölt fizetési számlára. Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság felhívására a kérelem elutasításának terhe mellett vállalja az eljárás során felmerült költségtöbblet megtérítését, az állami adó- és vámhatóság tételes kimutatással, különösen a ráfordított munka-, szakértői, illetve egyéb, az eljárás érdekében felmerült összes költség elkülönített feltüntetésével állapítja meg végzésben az adózó által fizetendő költségtöbbletet. Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként 500 ezer forint.

5. A fellebbezés illetéke

Az első fokú adóigazgatási határozat elleni fellebbezés előterjesztésekor illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékének mértéke attól függ, hogy az eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható-e vagy sem. A tárgyi illetékmentesség a másodfokú eljárásban nem érvényesül, ezért a fellebbezési eljárásért – az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás [Itv. 33. § (2) bekezdés 30. pontja] kivételével – főszabályként illetéket kell fizetni. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett, vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 500 ezer forintot. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, tételes illetéket kell fizetni, melynek mértéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 15 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 ezer forint.

Értékhez igazodó fellebbezési illetéket kell fizetni például az alábbi másodfokú adóigazgatási eljárásokban: – adófizetési kötelezettséget megállapító határozat elleni fellebbezés, – mulasztási bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezés, – adómérséklési/elengedési ügyben hozott határozat elleni fellebbezés, – fizetési halasztást, valamint részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott fellebbezésnél, ha a fellebbezés a pótlék összegére irányul.

Az értékhez igazodó eljárási illeték alapja az adóigazgatási eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke [Itv. 30. §]. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés benyújtása időpontjában megállapítható érték, vagyis a fellebbezésben vitatott vagy a fellebbezéssel érintett érték eltérhet az alapeljárásban szereplő értéktől, különösen:

– utólagos adómegállapítás esetén, ha csak a késedelmi pótlék és a bírság vitatott, a jogorvoslati illeték alapja a vitatott összeg;

– ha az adókülönbözet (adóhiány) jogszerűsége (az adóigazgatási megállapítás jogalapja) vitatott, a megállapított adókülönbözet (adóhiány) után kell a fellebbezési illetéket leróni;

– ha az adózó az adókülönbözet (adóhiány) összegét vitatja, továbbá kéri a bírság és a késedelmi pótlék törlését is, a fellebbezéssel érintett fizetési kötelezettség összegébe, azaz a jogorvoslati illeték alapjába nem számít bele az adóhiány (adókülönbözet) után járulékosan megállapított adóbírság és késedelmi pótlék összege;

– a megállapított késedelmi pótlék a fellebbezési illeték alapja, amennyiben a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget adózó fellebbezésében az eredeti esedékességtől eltérő időpontra kéri meghatározni [Art. 209. § (2) bekezdése]. Ha a vitatott összeget a fellebbező fél kérelmében pontosan nem jelöli meg, a fellebbezési eljárás során a fellebbezésre irányadó teljes összeg, tehát a kérelem alapjául szolgáló adó, pótlék, illetve bírság teljes összege az illeték alapja.

Adómérséklésre/elengedésre irányuló eljárás – a természetes személy és az egyéni vállalkozó adómérséklési eljárását is ideértve – során az eljárás tárgyának értékéhez igazodó fellebbezési illetéket – a fellebbezés tartalmától függően – az alábbiak szerint kell megállapítani (Itv. 29. § (2) bekezdése. 15 Itv. 29. § (2) bekezdése)

– adó elengedésére (mérséklésére) irányuló kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az illeték alapja a teljes (elengedni kért) összeg, – az adó elengedése iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a vitatott összeg az illetékalap,

– adómérséklés iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az elengedni kért összeg az illeték alapja;

– adómérséklés iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a kért és a törölt összeg közötti különbözet az illeték alapja.

Fizetési könnyítés iránti eljárásban a fellebbezési illeték a fellebbezés tartalmától függően értékhez igazodó a fizetési halasztást, illetőleg részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott – a pótlék jogszerűséget vagy összegszerűséget vitató – fellebbezés esetén. Az illeték alapja ilyenkor a pótlék teljes összege.

A fellebbezési eljárás tárgyának, értékének az illeték fizetésére kötelezett által történő – az eljárás megindítását követő – olyan jellegű megváltoztatása, amelynél fogva az illetékfizetésre kötelezettnek a lerótt illetéknél kevesebb összegű illetéket kellene fizetni, az illetékfizetési kötelezettségre nincs hatással, vagyis ilyen esetben – az Itv. 30. § (3) bekezdése értelmében – az illeték visszatérítésének nincs helye.

Tételes mértékű, azaz 5000 forint összegű fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alá esnek például:

– számviteli hiányossággal kapcsolatos megállapítások sérelmezése, ha nem szabtak ki emiatt mulasztási bírságot,

– a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvitával kapcsolatos másodfokú eljárások,

– az adóregisztrációs eljárásban az adószám megállapításának megtagadása,

– eva hatálya alá történő bejelentkezés elutasítása,

– természetes személy – ideértve az egyéni vállalkozó – fizetési halasztás, valamint részletfizetés iránti kérelmet elutasító, illetve annak részben vagy egészben helyt adó határozat elleni fellebbezés.

A végzés ellen benyújtott fellebbezésért – az Itv. eltérő szabályának hiányában – 3000 forint illetéket kell fizetni. Abban az esetben azonban, ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a határozat elleni fellebbezésben a végzést is megtámadja, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.

6. A felügyeleti intézkedés illetéke

A felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az adóhatóság döntését, illetve döntésrészét közigazgatási bíróság már elbírálta.

A hivatalból indult felügyeleti intézkedés illetékmentes, a felügyeleti intézkedés iránt az adózó által előterjesztett kérelemért az Itv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott – az 5. pontban leírtaknak megfelelő – illetéket kell fizetni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, garantáltan megkapja a HVG Extra Business és HVG Extra Pszichológia egy-egy számát, ezen kívül részt vehet a sorsoláson, amelyen wellnesshétvégét és Kern András zenés estjére nyerhet két jegyet! Az akció feltételei a 2018. április 26-tól 2018. május 31-ig megrendelt, és 2018. június 8-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

2018 május
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X