hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Társaságiadó-csökkentés: akik veszíthetnek is az alacsony kulccsal

  • adozona.hu

Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel a LeitnerLeitner tanácsadó cég szerint.

hirdetés
hirdetés

Először is sokakban felmerül a kérdés, hogyan lesz képes az államháztartás pótolni azt a mintegy 145 milliárd forintnyi kieső bevételt, amely a nagy, nemzetközi vállalatok adókulcsának közel felére csökkentéséből keletkezik. Azonban a 2015-ben bevezetett "rendelkezés az adóról" elnevezésű adókedvezmény miatt ennek az összegnek 80 százalékáról tulajdonképpen már lemondott az állam. A cégek ugyanis a közteher akár 80 százalékát felajánlhatják sport-, film-, és előadó-művészeti támogatásra.

A vállalatok ezt a lehetőséget ugyan még nem használják ki teljesen, vagyis eddig nem volt biztos a kiesés, de nem is kalkulálhattak ezzel az összeggel, mint az államnál maradó forrással. Tehát az állam lényegében csak 29 milliárd forintról mondd le most. Az adócsökkentés következtében a kedvezményezett szervezetekhez jut majd kevesebb pénz, a nekik adható támogatási összeg csökken jövőre.

Technikai jellegű, de sokak számára mégis gyakorlati probléma lehet, hogy 2017-ben mennyi adóelőleget kell fizetniük. Hiszen az adóelőleget az előző évi adók alapján kell kiszámolni, ekkor viszont még magasabb volt az adókulcs. Jó hír, hogy a jogalkotó gondolt a problémára: a NAV határozata állapítja majd meg a fizetendő előleget, melyet már az alacsonyabb kulcsokkal számol ki az adóhatóság.

Megoldatlan problémát vet fel azonban a nemzetközi gyakorlatban elterjedt – és az új BEPS szabályok szerint még inkább terjedő – az alacsony adókulcsú államokban működő vállalkozásokkal, illetve az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokkal (CFC, controlled foreign company) szemben alkalmazandó szankciók rendszere. Ha egy több országban is működő cégcsoport egy tagja olyan országban adózik, ahol alacsony az adókulcs, akkor az anyacég államában, vagy akár más csoporttagok szintjén is speciális büntető kategóriába kerül. Így a hazánkban működő nemzetközi cégek ilyen, szankcionált társasággá válnak anya- vagy testvérországaikban, tehát a büntető adók miatt elveszthetik a nálunk „megnyert” társasági adót, vagy a büntetésekkel együtt akár még többet is fizethetnek a végén, mintha Magyarországon 19 százalékos kulccsal számoltak volna.

A legfontosabb gazdasági partnerünknél, Németországban például rendkívül szigorú és bonyolult szabályrendszer vonatkozik az ellenőrzött külföldi társaságokra, így félő, hogy ott szankciók várnak a Magyarországon működő leányvállalatokra. Más szankciók is sújthatják az alacsony adókulcsú államokban működő kapcsolt vállalkozásokat. Ausztriában például nem számolható el költségként a kamat, amelyet olyan országba fizetnek, amelynek adókulcsa kevesebb mint 10 százalék.

Azaz 2017-étől, ha egy osztrák vállalat magyar vállalattól kap kölcsönt, akkor a magyar társaság kamatbevétele után a 9 százalékos adókulccsal adózik, azonban az osztrák vállalat 25 százalékos adókulcs mellett kénytelen lesz ugyanezen kamattal megnövelni az adóalapját. Az újonnan bevezetett, túl alacsony magyar adókulcs hatására tehát akár 34 százalék is lehet az adóterhelés az ilyen kamat után.

Az adócsökkentés másik fontos következménye azokat érinti, akik korábban beruházásaik miatt részesültek adókedvezményben. Az úgy nevezett fejlesztési adókedvezménnyel rendelkező vállalatok, a 100-500 millió, vagy akár 1-3 milliárd forint feletti eszközberuházás után, földrajzi elhelyezkedésük, illetve kis-, közép- vagy nagyvállalati besorolásuk alapján számolt intenzitási rátával meghatározott összeget vonhatnak le, és tarthatnak vissza az egyébként fizetendő társasági adójukból, 10 éven keresztül. Például egy egymilliárd forintos nagyvállalati beruházás esetén a kedvezmény összege elérheti az 500 millió forintot is, amellyel a cég a beruházás befejezése után tíz éven keresztül csökkentheti a fizetendő társasági adót.

Akik már megtervezték, hogyan tudják ez alatt az idő alatt a lehető legjobban felhasználni a kedvezményt, és már elkezdődött ez a szakasz, lehetséges, hogy nem tudják úgy átütemezni a beruházást, hogy teljesen ki tudják használni a keretet. Az adócsökkentéssel együtt elfogadott határidő-módosítás ugyanis a már megszerzett kedvezményekre nem, csupán az újakra érvényes. Ezt a kérdést szintén részletesen fogjuk vizsgálni.

Végül, de nem utolsó sorban arról is érdemes szót ejteni, hogy a magyar adórendszerben egyre kisebb a jelentősége a klasszikus adóknak – ezen belül is leginkább a társasági adónak. Míg 2011 előtt a központi költségvetés bevételeinek kicsit több, mint a fele származott a három „nagy” adónemből (személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó), addig az utóbbi néhány évben ez az arány 50 százalék alá csökkent. A különadókat a törvényhozás két okból részesítette kiemelt figyelemben. Az egyik ok a pénzügyi-gazdasági válság, ami alapjaiban változtatta meg a gazdasági folyamatokat Magyarországon. A kiesett bevételek pótlására 2010-től kezdődően elsősorban különféle szektorspecifikus különadókat vezettek be. A különadók bevezetésének másik oka pedig alakíthatóságuk rugalmassága – szemben a hagyományos adónemekkel.

Megfigyelhető, hogy a társasági adóból származó bevételek 2008-tól többnyire csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutatnak, és ha van is kisebb mértékű növekedés bizonyos időszakokban, ez csak ideiglenes. A csökkenés egyik oka, hogy a társasági adó kedvezményes, 10 százalékos kulcsának alkalmazását fokozatosan kiterjesztették: először feltételesen, majd 2010-ben feltételek nélkül 500 millió forint adóalapig történő alkalmazása létrehozta a progresszív társasági adóztatást Magyarországon. Ezt követően a fokozatosan kiépülő adókedvezmények rendszere (például látványcsapatsportok támogatásakor igénybe vehető kedvezmény 2011-től), valamint a társasági adó alternatívájának számító új kisadók választhatósága (kata, kiva) is hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjenek a társaságiadó-bevételek.

Az elmúlt évben viszont fordulópont következett be: a társasági adóból származó bevételek ismét jelentősebb növekedésnek indultak, és túlteljesítették az előirányzatokat. Ebben a növekedésben azonban megjelennek azok a tételek, amelyeket az adózók ugyan a NAV-nak fizetnek be, de amelyek egy részét az adóalanyok rendelkezése szerint az adóhatóság 15 napon belül továbbít egy kedvezményezett szervezet részére. Vagyis a bevételnövekedés csak papíron jelenik meg, ennek egy része ténylegesen nem marad az államnál (lásd az első bekezdést).

A különadók 2010-2012 között viszont már a társasági adóval nagyjából azonos nagyságrendet képviseltek a költségvetés bevételein belül, 2013-tól pedig szignifikánsan meghaladják azt, még a 2015-ös társaságiadó-emelkedés és a különadó-bevételek kismértékű csökkenése után is csak közelített egymáshoz a két érték. Ezután azonban szinte bizonyosan tovább fog nőni a különbség a különadók javára.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Pénztárbizonylat aláírása

Magos Zoltánné

adószakértő

Visszaküldött, selejtezett termék könyvelése

Magos Zoltánné

adószakértő

Bankkártyás vásárlás számlája

Tirpák Anita

Mérlegképes könyvelő és adószakértő

Corvin-Alkusz Kft.

2017 július
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X