hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

  • Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő

Profitorientált környezetben a cégek számára fontos szempont, hogy költségeiket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. A munkáltatóknak az egyik legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás csökkentése jelenti. Ezenkívül a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után többféle más kedvezmény is igénybe vehető mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról nézve. Ezeket vizsgáljuk meg alaposabban kétrészes cikkünkben.

A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 22–24. §-ai tartalmazzák.

Az Mmtv. 23. § (1) bekezdése alapján a jól ismert szabály a következő: amennyiben egy vállalkozásnál az átlagos statisztikai állományi létszám (amely alatt a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni) a 25 főt meghaladja és a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát (továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint) megváltozott munkaképességű munkatársakkal nem tölti fel, akkor be kell fizetnie a hiányzó létszám után az éves rehabilitációs hozzájárulást.

Ennek éves összege a korábbi években 964 500 forint volt hiányzó létszámonként, azonban 2017-ben 1 147 500 forintra emelkedett az éves kötelezettség, ami számokban kifejezve 183 000 Ft/fő többlet adóterhet jelent a 2016-os évhez képest.

Továbbá, mivel a rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2017-től a minimálbér értékéhez kötötték, a következő években a minimálbérrel egyetemben jelentősen tovább nő majd a rehabilitációs hozzájárulás összege is.

Az új szabály értelmében tehát a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedett [Mmtv. 23. § (5) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy példáinkon keresztül megtudja, melyik az olcsóbb: ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, vagy ha kifizeti a hiányzó létszámra a közterhet!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

EPR

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink