hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így változik a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózása

  • adozona.hu

Több ponton módosulnak januártól a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok. a NAV összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

hirdetés
hirdetés

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló 1995. évi CXVII. törvény 69-71. paragrafusai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét. Ezek a szabályok 2017-től több ponton módosulnak.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék [szja-törvény 70-71. §], az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése].

Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

A 2017-ben alkalmazandó keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:

A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint. Az adóévben a keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás a felek közötti jogviszonynak megfelelően, munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Amennyiben a foglalkoztatás az adóév egészében nem áll fenn, az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. Az értékhatárt meghaladó rész az előzőek szerint viseli a közterheket, amelyeket a kifizetés hónapjára kell megállapítani.

Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben kapott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. A keretösszeget meghaladó rész az Szja tv. 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy a keretösszeget meghaladó közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

A rekreációs keretösszeget eltérő mértékben határozza meg az szja-törvény attól függően, hogy a munkáltató költségvetési szerv vagy más munkáltató. Költségvetési szerv esetében az éves rekreációs keretösszeg 200 ezer, más munkáltató esetében az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint.

Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek. A rekreációs keretösszeget (200 ezer, illetve 450 ezer forint) meghaladó összegben biztosított béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például Szép-kártya szabadidő alszámlára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint összegű juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az szja-törvényben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek.

Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak.

Az Erzsébet-juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-jétől a fogalmat is kivezetik az szja-törvényből. A 2016. december 31-éig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – 2016. december 31-ét követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett „hideg” utalványokat) a munkáltató az szja-törvény 70. paragrafus (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján a minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként.

2017. január 1-jétől megszűnik a korlátozás, amely az említett juttatási körből kizárta a készétel vásárlására szolgáló utalványokat. Az említett rendelkezés alapján 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott „hideg” utalvány is adható a munkavállalók részére, de csak mint egyes meghatározott juttatás.

Jövőre egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. Célzott szolgáltatásként a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók, amelyeket minden, a pénztárral kötött szerződésben meghatározott érintett részére biztosítani kell.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-éig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Számlamódosítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Teljesítésigazolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pályázati díj visszafizetése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X