hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Július 1. – vége lehet a rosszhiszemű székhelyszolgáltatóknak

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
6

Egy 2017. július 1-jétől hatályos rendelet megszigorítja a székhelyszolgáltatók létezését; az új előírásoknak nem mindenki tud majd eleget tenni. Hogyan módosítsa szerződését a székhelyszolgáltatóval, illetve mit kell ellenőriznie ahhoz, hogy biztos legyen benne: cége megfelelő szolgáltatónál van? Cikkünkből megtudhatja.

hirdetés
hirdetés

A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 2017. július 1-jétől szigorú szabályokat vezet be a székhelyszolgáltatás körében.

Szigorú megbízási szerződés kötése a székhelyszolgáltatóval

  • A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek és a székhelyet biztosító megbízottnak a székhely biztosítására a jogszabálynak megfelelő, írásba foglalt megbízási szerződést kell kötnie.
  • A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.
  • Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. A cégeknek tulajdoni lapot kell majd kérniük a székhelyszolgáltatótól, hogy övé-e az ingatlan, vagy be van-e jegyezve használati jog.

Iratőrzés a székhelyszolgáltatónál

Adóellenőrzés esetén a revizorok gyakran szembesültek azzal, hogy a cég székhelyszolgáltatónál van bejelentve, és az ellenőrzés során a székhelyszolgáltató nem tudott iratokat bemutatni. Végrehajtási cselekmények esetén foglalni szintén nem tudtak.

Az Art. 47. § előírja, hogy a cég az iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni, tehát nem teszi szükségessé, hogy ez a hely a székhely legyen.

Ugyanakkor a vállalkozások az esetek többségében a székhelyet adják meg iratőrzési helynek, így vannak ezzel a székhelyszolgáltatónál bejelentett cégek is.

A rendelet azt kívánja szabályozni, hogy a székhelyszolgáltatóval kötött szerződésbe bele legyen foglalva, milyen iratokat fog ott tárolni a cég, majd az iratokról naprakész iratjegyzéket kell vezetni. 

  • A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.
  • A székhelyszolgáltató köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre. A székhely biztosítása során a szolgáltató köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.
  • A székhelyszolgáltató köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál. A szerződés megszűnésekor a szolgáltató köteles a nála lévő iratokat és az ingóságokat az azokra vonatkozó jegyzékkel együtt a cégnek átadni.

A fentiek alól a székhelyszolgáltatót írásban sem lehet felmenteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a küldemények átvételére és az adóhatósági bejelentésre vonatkozó előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:

Ruszin Zsolt

A lényeget el is felejtettem:

Engedélyeztetés hiányában mi a szankciója annak, ha egy székhelyszolgáltatás nem a rendelet szerint zajlik?

Ruszin Zsolt

Én úgy tudom, hogy a cikkek címeit a szerkesztők írják. Neki jelzem, hogy a cikkben ígért változás, miszerint a "rosszhiszemű székhelyszolgáltatásnak" vége, a rendelet bevezetésétől egyáltalán nem fog bekövetkezni!

A törvényesen eljáró, korántsem rosszhiszemű székhelyszolgáltató akár több ezer cégnek is adhat egyetlen helyszínen székhelyet és ezek a szerződések meg fognak szűnni, vagy 1 év után, vagy hamarabb, rendkívüli okok mentén.

A rendelet ezen semmit se változtat, a cégek továbbra is fantomizálják majd magukat!

Az MKOE javaslata a "székhelyszolgáltatás" törvényi+rendeleti úton szabályozott engedélyeztetése volt, amire a helyettes államtitkár szerint "csak nagyon indokolt esetben" van szükség. Szerintem ez már az, szerinte meg nem az.

Amúgy meg, ha van engedélyeztetés, akkor meg pl. vissza lehetne adni az ügyvédi irodáknak is a jogot a székhelyszolgáltatásra, főleg azért, mert a székhelyen tartandó papíralapú iratok köre egy üres halmaz, a nyomozók jobban teszik ha jó sok pendriveval érkeznek. Megkapják a rendelet által előírt e-aktát, e-engedélyeket, e-beszámolókat, oszt mehetnek Isten hírével. Általában ennyi irat van a székhelyszolgáltatónál. Egy könyvelőirodában (nálam is) viszont sokkal több, jönnek is hozzánk házkutatni, meg is kapnak mindent, ami nálunk van.

Rejtélyes, hogy a NAV miért nem indít székhely/tulajdonosváltást követően azonnal egy "gyere ide" típusú ellenőrzést, anélkül, hogy túl sok energiát fordítana rá, bekérne egy sor iratot és nyilatkozatot. Ehhez viszont elektronikus útra kell terelni az ellenőrzési szakterület működését, ami évek óta késik. Az is megoldás lenne, ha a kiválás/beolvadás esetére felállított mechanizmust alkalmazná a NAV és amit "érdekes" esetnek lát, azt mindenféle előzetes hókusz-pókusz nélkül ellenőrzés alá vonna. Akárhogy is nézem, a vége úgyis az, hogy jobban meg kellene fizetni a revizorokat, hogy jól szűrhessenek és jó munkát végezhessenek nem pedig egy ilyen székhelyszolgáltatási rendelettel bohóckodni.

adózóna.hu

A cikk címében a „lehet” szó szerepel, következésképpen a képzet kissé erőltetett. A cikk nem az előterjesztést közlésére szorítkozik, hanem az előterjesztésre építve a szerző értékel, saját megjegyzéseket is tesz. A NAV számtalanszor beszámolt arról, hogy ellenőrzései során időnként egy-egy székhelyre cégek százai voltak bejelentve – ilyen esetekről bárki olvashatott. Íme egy cikk, a feketelista.hu táblázatával, amely szerint a csúcstartó budapesti cím 879 cég székhelyeként szerepelt.
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201101/11_daraipeter.pdf

Ruszin Zsolt

Megjegyzem, hogy a cím azt a képzetet kelti, mintha a rendelet alkalmas lenne a székhelyszolgáltatóknál fantomizálódó cégek kiszűrésére, vagy a fantomcéggé válásuk megelőzésére.

Nem örülök, hogy a miniszter úr által jegyzett előterjesztésben alátámasztatlan állításként megjelenik, hogy "a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók között jelentősen nagyobb az adóelkerülők aránya, akik (amelyek) jellemzően az adóhatósággal való együttműködésre sem hajlandóak."

adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!
Köszönjük a tájékoztatást. Mint az Adózóna hűséges olvasója, bizonyára észrevette, hogy portálunk nem most először adott hírt a székhelyszolgáltatással kapcsolatos IM rendeletről, volt róla cikk már június elején is.
A rendelet kihirdetését követő társadalmi egyeztetésről valóban csak az Ön hozzászólásából értesültünk. Ugyanakkor az egyeztetés eredményéről, vagyis a rendelet módosításáról egyelőre nem találtunk semmilyen hivatalos forrást. Előre is köszönjük, ha tájékoztat bennünket és az Adózóna olvasóit a rendelet módosításáról. Ezzel együtt természetesen mi is követjük a Magyar Közlöny tartalmát.
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Én örülök, hogy a rendelet híre eljutott az adózónához is, de a cikk tartalma szerencsére már meghaladott. Az Igazságügyi Minisztérium rendelet-módosítást készített elő, annak társadalmi egyeztetésébe bevonta - több más, ügyfelei, tagjai, partnerei érdekekeit éberen védő szervezet mellett - a Magyar Könyvelők Országos Egyesületét is. Így elsőkézből számolhatok be arról, hogy

- nem kell majd írásbeli szerződés (az adatok rögzítésén túl)
- egyes esetekben bérlőként is nyújtható majd székhelyszolgáltatás
- a jelenlegi székhelyszolgáltatásokat 2018.07.01-ig kell megfeleltetni
- a cégtábla immár "közterületről jól látható" kitételt kap.

Az írásba foglaláshoz emlékeztetőül az Art. 16.§ szerint az adatok köre a következő:
- a székhelyszolgáltató elnevezése
- a székhelyszolgáltató székhelye
- a székhelyszolgáltató adószáma
- a székhelyszolgáltatás kezdete
- a székhelyszolgáltatás megszűnésése
(határozott időtartam esetén)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Átalányadózás

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Követelésvásárlás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X