hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kockán a csok sikere – égetően sürgős a Ptk. zálogjogi szabályának módosítása

  • adozona.hu

A polgári törvénykönyv (Ptk.) jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a lakáshitelkamatok csökkenjenek és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) sikeres legyen – hangsúlyozták az igazságügyi és a gazdasági tárca, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei pénteken az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tartott háttérbeszélgetésen.

hirdetés

Nagy Márton, az MNB alelnöke rámutatott: az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be a jegybank szabályozási és más eszközökkel is a jelzálogpiac újjáépítésébe, ezért is sürgető a módosítás.
A szakember kifejtette: a zálogjogi szabályozás döntően befolyásolja a jelzáloghitelezést, azt, hogy a bankszektor milyen kedvvel és milyen áron fog kihelyezni, ez pedig alapvetően meghatározza a családok lakáshoz jutását.

Az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, a korábbi, önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. A lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje mintegy 3-5 év. Az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát a hosszabb lakáshitelek futamidejével könnyebben összhangba hozhatóak. Ezért szükséges az önálló zálogjog visszaállítása – magyarázta a problémát ismertetve Nagy Márton.
Hozzátette: nem szerencsés az sem, hogy a kétféle termék összekeveredik a jelzálogpiacon. Ám az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjogon alapuló szolgáltatások még alig jelentek meg, ezért könnyen kivezethetők a piacról.

A fix kamatozású jelzáloglevelek nagyobb forgalomképessége a lakosság számára azért fontos, mert az élénkülő piaci verseny és nagyobb likviditás leszorítja a pénzügyi szolgáltatások árát, azaz csökkenti a hitelek kamatait. Így lehet alacsony kamatozású, kamatkockázat nélküli hitellehetőségeket biztosítani a lakosságnak – mondta az MNB alelnöke.

Nagy Márton rámutatott arra is, hogy a lakáspiac fordulóponthoz ért. A forintosított hitelek visszafizetése miatt még csökken a lakossági hitelállomány, de a csokkal ez a trend megfordul, a jelzálogpiacot pedig a hitelek újabb felfutása miatt érdemes átformálni.

Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára azt emelte ki: a 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. módosítása azért is szükséges, mert a különvált jelzáloggal kapcsolatos rendelkezések nincsenek összhangban a kötelező uniós szabályokkal, továbbá a nemzetközi befektetők sem tudják értelmezni és ezért nagyobb kockázatúnak tartják, mint az önálló zálogjogot.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a háttérbeszélgetésen kiemelte: a Ptk. egyes zálogjogi rendelkezései nincsenek összhangban a pénzügyi tárgyú ágazati törvényekkel, illetve az uniós szabályozással, ezért elkerülhetetlen a módosításuk. Továbbá a dinamikusan változó tőkepiacok, értékpapírok területén a jelenleginél rugalmasabb szabályokra van szükség.

Az esemény több résztvevője is rámutatott arra: az új Ptk. zálogjogi rendelkezéseiről már a kodifikáció során nagy szakmai viták folytak, a gyakorlati szakemberek nem támogatták az életbe lépett szabályozást, már akkor úgy vélték, hogy a korábbi, önálló zálogjog működőképesebb a magyar viszonyok között.

Elmondták, az EU-nak az új Ptk. rendelkezéseivel ellentétes kötelező szabályozása akkor született meg, amikor az új polgári törvénykönyv kodifikációja már lezárult. A hatálybalépés után két évvel az újrakodifikálást azért is szükségesnek tartják, mert a szakemberek szerint a bírói gyakorlattól nem várható a jogpolitikai és gazdaságpolitikai célokkal ellentétes rendelkezések jogértelmezéssel történő korrekciója. A tervezett módosítások a jogbiztonság, a gazdasági növekedés és a tőkepiac erősítése szempontjából egyaránt fontosak.

A tárca munkatársai elmondták: márciusban a kormány elé kerülhet a javaslat, a parlament pedig még a nyári szünet előtt elfogadhatja.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag és kültag lehet katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás vállalkozó háziorvos

Szipszer Tamás

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X