hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Illetékügyek: amikor a NAV visszaadja a pénzt

  • Adózóna

Jövő év január 1-jétől rögzíti az illetéktörvény, hogy vissza kell utalnia az állami adóhatóságnak a vagyonszerző számára a megfizetett többletilletéket, ha az idén január 1-jétől hatályos szabályok alkalmazását előíró átmeneti rendelkezés miatt a vagyonszerző több illetéket fizetett, mint amennyit a 2012. évi illetékszabályok szerint kellett volna, és az illetékkötelezettsége 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett. Ilyen eset lehet egyebek között, ha az örökhagyó korábban hunyt el, vagy az ajándékozási szerződést korábban kötötték, de később jelentették be illetékkiszabásra). A még folyamatban lévő ügyeket az adóhatóságnak saját hatáskörben kell a vagyonszerző számára kedvezően elbírálnia.

hirdetés

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 2013. január 1-jétől – többek között – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv.) is átfogóan módosította. Az illetékrendszer egyszerűsítésére irányuló, markáns változások tetten érhetőek – többek között – mind az ingyenes, mind a visszterhes vagyonszerzéseknél alkalmazható illetékkulcsok számának csökkentésénél, illetve egyes mentességi rendelkezések hatályon kívül helyezésénél/módosításánál is.

A módosításokhoz kapcsolt átmeneti rendelkezés alkalmazhatóvá tette a 2013. január 1-jétől hatályos szabályváltozásokat mindazon illetékügyekben, amelyeket ezen időpontot követően mutatnak be illetékkiszabásra vagy ezen időpont után, más módon jutnak az állami adóhatóság tudomására.

Habár az esetek többségében a 2013. január 1-jétől hatályos illetékszabályok a fizetésre kötelezettek számára kedvező változást eredményeztek, néhány esetben hátrányosan érintették a vagyonszerzőket. Jelen írás az ezen utóbbi esetek miatt megalkotott átmeneti rendelkezéseket [Itv. 99/F. § (1), (1a), (4)], azok gyakorlati jelentőségét mutatja be két példa segítségével.

I. A takarékbetét illetékmentességének megszüntetése

A szabályváltozások miatt 2013. január 1-jétől a takarékbetét ingyenes megszerzése illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet, kivéve természetesen, ha nem alkalmazható valamely egyéb (például az egyenes ági rokonokat megillető) kedvező illetékszabály. A takarékbetéthez kapcsolódó mentességi rendelkezés megszüntetésével összefüggő hatályba léptető rendelkezés [Itv. 99/F. § (1) bekezdés] úgy rendelkezett, hogy ha 2013. január 1-jét követően jut az állami adóhatóság tudomására, hogy az adózó ingyenesen szerzett takarékbetétet, az új szabályok szerint kell eljárnia akkor is, ha a vagyonszerzés ténylegesen ezen időpontot megelőzően történt.

Ebből következően tehát, a 2012. december 31-éig megszerzett, de bejelenteni elmulasztott takarékbetét-szerzések (így akár az átutalással történő ingyenes vagyonszerzések) után is 18 százalékos ajándékozási illetéket kellett volna fizetni (ha az átutalt összeg nagysága meghaladja a 150 ezer forintot, és nem alkalmazható más mentességi szabály).

A magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata mellett takarékbetétnek minősültek az Itv. alkalmazásában a bankszámla-szerződés keretében elhelyezett pénzeszközök és azok kamatai is, vagyis a 2012. december 31-éig hatályos – értékhatár nélküli – mentesség alkalmazható volt például akkor is, ha egy személy egy másik személynek ingyenesen átutalt egy 150 ezer forintnál nagyobb összeget. (Ajándékozási illetéket 150 ezer forintot meghaladó ingó vagyontárgy ajándékozása után kell fizetni, a bankszámlapénz pedig ingónak minősül.)

A takarékbetéthez kapcsolódó mentességet tehát mind a felek közötti rokoni kapcsolattól, mind a takarékbetétnek számító pénzösszeg nagyságától függetlenül lehetett alkalmazni. Ugyanakkor a megajándékozottat egyetlen kötelezettség terhelte, nevezetesen a takarékbetét megszerzésének állami adóhatóságnál történő bejelentése.

Az átmeneti rendelkezés 2013. június 30-án hatályba lépett módosítása kezelte ezt a méltánytalan helyzetet egyértelművé téve, hogy a megajándékozottnak illetéket csak a 2013. január 1-jét követően megszerzett takarékbetétek után kell fizetnie (vagyis a január 1-jét megelőzően megszerzett, viszont a változást követően bejelentett után nem) [Itv. 99/F. § (1) és (1a) bekezdései].

Példa: Egy magánszemély egy ismerősének ingyenesen átutalt 200 ezer0 forintot 2012. december 10-én. A megajándékozott az ajándékba kapott összeget 2013. január 5-én jelentette be az állami adóhatóságnál. A bankszámlapénz takarékbetétnek minősült az Itv. alkalmazásában.

Tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől megszűnt a takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó mentesség, a január 1-jén hatályos átmeneti szabály alapján a megajándékozottnak ajándékozási illetéket kellett volna fizetnie (az átutalt összeg 18 százalékát, azaz 36 ezer forintot).

Az átmeneti rendelkezés 2013. június 30-án hatályba lépett módosításával azonban egyértelművé vált, hogy az említett vagyonszerzések esetében akkor sem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a vagyonszerző 2012-ben a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

II. Öröklési és ajándékozási illetékkulcsok

Az Itv. 2012. december 31-éig hatályos szabályozása a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történő vagyonszerzésekhez 18-18 illetékmértéket rendelt alkalmazni, függően a megszerzett vagyontárgy tiszta értékétől, jellegétől, valamint az örökhagyó/ajándékozó és a vagyonszerző közötti rokoni kapcsolattól. 2013. január 1-jétől az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség, illetve a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék, lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése után pedig 9 százalékos öröklési, ajándékozási illetékkulcs az irányadó. Az új szabályok értelmében tehát – a megszerzett vagyontárgy jellege szerinti differenciálást megtartva – a korábbi 18 helyett, immár csak 2 illetékkulcsot kell alkalmazni az illeték megállapításakor.

Ezen „új” illetékmértékeket azokban az illetékügyekben is alkalmazni kell, melyeket 2013. január 1-jét követően mutatnak be illetékkiszabásra vagy ezen időpont után, más módon jutnak az állami adóhatóság tudomására. Ebből következően a 18 százalékos általános és a 9 százalékos lakásszerzéshez kapcsolódó öröklési/ajándékozási illetékkulcsok alkalmazása az öröklés, ajándékozás tényét tartalmazó bejelentés időpontjától függ. (Ez öröklés esetében azt jelenti, hogy ha a hagyatékot közjegyző adja át, a közjegyző teljes hatályú, jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzésének állami adóhatóságnak történő megküldése a mérvadó.)

Az Itv. 3. §-a viszont azt az általános szabályt állapítja meg, hogy az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján, az ajándékozási illetékkötelezettség pedig az ajándékozási szerződés megkötése napján (vagy ha az ajándékozásról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor) keletkezik. Tekintettel azonban arra, hogy az Itv. expressis verbis állapít meg az általános szabályhoz képest speciális rendelkezést, ezen utóbbi, speciális előírást (átmeneti szabályt) kell alkalmazni. Ez az esetek többségében a vagyonszerzők számára kedvező, néhány esetben viszont nem (lásd a példa szerinti esetet).

A 2014. január 1-jétől hatályos szabály [Itv. 99/F. § (4) bekezdés] rögzíti, hogy ha a 2013. január 1-jétől hatályos szabályok alkalmazását előíró átmeneti rendelkezés miatt a vagyonszerző több illetéket fizetett, mint amennyit a 2012. évi illetékszabályok szerint kellett volna, és az illetékkötelezettsége 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett (pl. azért mert az örökhagyó korábban hunyt el, vagy mert az ajándékozási szerződést korábban kötötték, de ezen időpontot követően jelentették be illetékkiszabásra), a többletet az állami adóhatóság – az adó-visszatérítés szabályai szerint – visszatéríti számára. Ha pedig még nem született illetékkiszabó határozat és az átmeneti rendelkezés, ezáltal az „új” szabályok alkalmazása a vagyonszerzőt hátrányosan érintené (több illetéket kellene fizetnie, mint a szabály alkalmazása nélkül), az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget az átmeneti szabály figyelmen kívül hagyásával (azaz a 2013. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján) kell megállapítania.

Példa: A magánszemély örökhagyó 2012. szeptember 26-án hunyt el. Végrendelkezés hiányában egyedüli törvényes örököse a testvére volt, aki megörökölte az örökhagyó 15 millió forint értékű lakását. A hagyatéki tárgyalást 2013 márciusában tartották, a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzését 2013 májusában küldte meg az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett. Habár az Itv. szerint az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, az Itv. átmeneti szabálya alapján a megszerzett lakás után 9 százalékos öröklési illetéket (azaz 15 millió X 0,09 = 1 350 000 forintot) kell fizetnie a testvérnek. Ezzel szemben az átmeneti szabály alkalmazása nélkül az örökhagyó testvérének, mint örökösnek 6 százalékos öröklési illetékmértékkel kellene a 2012. szeptember 26-án keletkező illetékkötelezettségét teljesítenie (vagyis 15 millió X 0,06 = 900 000 forintot kellene fizetnie).

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Áfa önellenőrzése

Verbai Tamás

jogász

2017 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X